Ennyi. Vége. De miért?! Én bírtam volna még pár napot.
1.nap:
Megérkeztünk Lupiékhoz, lepakoltunk, elindultunk. Kábé háromnegyed óra múlva meg is érkeztünk a feszt helyszínére. A bejárat előtt találkoztunk egy sráccal aki Debrecenből jött, viszont semmi cucc nem volt nála. Kiderült, hogy ameddig aludt egy "ember" lenyúlta a tatyóját. Sátor, jegy, iratok, pénz. Ezek mind eltüntek. A rendörségi végzéssel bement a szervezőkhöz és kapott egy háromnapos jegyet.
Az első koncert amire bementünk a P.A.S.O. ugrálós, burulós, zenés műsora volt. Majd irány a JägerBar. Aztán hajnal fél kettőkor buli a RATM "tribűt"-re.
2.nap:
Felkelés, hazamenés, mert dolgom volt. Visszamenés, ivás, bemenés, bent is ivás. Halott Pénzre bulizás, JägerBar-nál ivás, pörgés. Berugás, rosszul levés, hazamenés lupihoz. Egy órás gyaloglás, közvilágitás nem levés, árokba burulás, kikelés, továbbmenés.
3.nap:
Felkeltünk, söröztünk, megvártuk Dögét és Gabót, aztán bementünk. Illetve bementünk volna, de leszakadt az ég, ugyhogy egy féltető alatt ittunk alter meg emo arcokkal. Aztán végül bementünk és én mentem is Eperdzsemre. Majd a sárban csuszkáltam, ruhában zuhanyoztam, a pálinkát elhagytam (ami nem kár, mert ha még azt is megiszom akkor detox), arcon csúsztam a dombon lefele. Aztán hazamentem (hogy hogyan azt nem tudom, erre már nem emlékszem).
Na most tényleg vége az évnek. Már csak hétfőn kell beesni egy évzáróra.
Holnap nagyeséllyel strandolunk egy lazát. Ennek több oka van, az egyik, hogy vége az évnek, a másik, hogy egyik kedves barátom két hét mulva indul Skóciába és csak a szünet legvégére jön vissza, míg a harmadik ok, hogy csütörtökön kezdődik a Fishing on Orfű feszt, és ezt megelőlegezzük.
Ja igen. Tudom, hogy több ismerősőmnek, aki olvas holnap lesz a ballagása. Azt üzenem nekik, hogy szeptembertől kezdődik igazán az élet a számukra.
Had szoljon! Vége avizsgáimnak. Nem húztak meg semmiből. Vége az évnek. Ezt meg is ünneplem ma egy Polaroid koncertel. Biza' alter koncertre megyek ma, egy alter zenekar (Eperdzsem) gitárosával, meg még néhány ismerőssel.
Jövőhéten meg Fishing on Orfű. Ez három nap lazulást jelent, evés előtt lábat lógatok a tóba, utánna alszok, aztán este indul a pörgés.
(Ma letudom az utolsó vizsgám, így holnaptól újra nekiesek a nagyüzemi bejegyzésgyártásnak)
89 éve írták alá a Magyarországot megcsonkító "Trianoni békeszerződést", ami az addig egységes országot darabokra vágta. Az Isten adományaként kapott természetes határokat, az antant átírta.
Tudni kell, hogy a fegyverszünet aláírásakor egy ellenséges katona se tartózkodott nagy országunk területén, a magyar katonák viszont mind ellenséges területen állomásoztak. Így magabiztosan kezdtünk neki a béketárgyalásoknak, nem tudván, hogy a határok sorsa már 1916-ban el volt döntve. Ezeken még enyhítettek is, de országunk területének kétharmada így is más országokhoz került.
Mért írom azt, hogy enyhítettek? Mert a románoknak igért terület egészen a Tiszáig tartott, a szlovákoké lett volna a Balaton északi-, az SzHsz-é (Szerb-Horvát-Szlovén királyság, később Jugoszlávia)a déli része.
Ezért kérek minden olvasót, hogy ma jelezze valahogy a világnak, mi is történt 89 éve a mai napon! (A legjobb: kokárda fekete szalaggal)
Ma Pécsett, 18 órakor a 48-as téren Trianon megemlékezést tart a Jobbik pécsi alapszervezete. Kérek mindenkit, hogy terjessze és jöjjön el.
Már elég sokat írtam a bandáról ahol dobolgatok, most egy (roppant rossz minőségű) felvételt is hallhattok. Szerdán vettük fel, a próbánkon.
A dal az összetartásról szól, ami a "magunkfajtáknál" a legfontosabb dolog lenne, de természetesen nálunk a legnagyobb a széthúzás. Úgyhogy tessék meghallgatni és próbálni megérteni a szöveget:
Uran barátunk jelenleg épp egy országos kézilabda bajnokságon van, persze nem mint néző, így ő nem nagyon tudott az elmúlt pár napban irogatni. De az utolsó meccsük holnap lesz, tehát akkor már írhatna is, de nem fog. És én se, mivel holnap hajnalban indulunk egyet kirándulni. A cél a Balaton-felvidék. Ez egy laza háromnapos program, így a leghamarabb kedden tudunk írni valamiféle bejegyzés szerüt. De biztos nem leszünk olyan állapotban, így talán majd szerdán, de akkor meg nekem lesz próbám (igen megint a Blédával).
Természetesen ezen a héten a vasárnapi oldallekapcsolás is elmarad, hogy legalább a régebbi írásainkat tudjátok olvasgatni szerdáig.
Tegnap a négyórási busszal elindultam a belváros felé. Ott találkoztunk ismerősökkel, és indultunk a Bőrgyár felé. Igen-igen, PEN-re mentünk, azon bellül is leginkább a Suhancos koncertre. A bendára kábé egy órát vártam, de ez nemaz ő hibájuk volt, hanem, hogy a hülyegyerek (igen egy szó!) beállt a sorba amilyen gyorsan csak tudott. Az egészben a legjobb, hogy egy csomó Suhancos rajongóval beszéltem, énekeltem, futottam. A koncerten Suhancos pálinkát ittunk (igen van ilyen is), majd, mikor vége lett, elindultam programot keresni. Kábé egy órán keresztül csak mászkáltunk, amikor trombiták, szaxik, és kis- illetve nagytesóik kezdtek el szólni. Egy üres emelvényen játszottak. Ezután beestem Subscribe-ra, majd Timur Lenk-re.
A buli összegzése: Sün a vállra, Sith Dawn kártyák, rengeteg sör, két csaj szerelmet vallott, szinpadon táncolás.
Most pénteken Suhancos koncert lesz Pécsett a Pécsi Egyetemi Napok (PEN) keretein bellül. A gitár háromnegyed nyolckor pendül meg, és a hegedű is majd' kilencig szól a Szalon szinpadon.
Addig is itt van a Suhancos akusztikus koncertje nyolc felé vágva (a gyengébbek kedvéért: a videó végén behoz még kismillió videót, na ott a következőt válaszd!):
Légy erős, ha Jézust halni látod,
Ő is arra bíztat, szeresd a világot!
Szeresd a hazádat, a büszke népedet,
Árpád szentvére az úrból vétetett!
Iszol, vagy eszel, gondolj a szegényre,
szánj időt mindig a koldus éhezőkre.
Húsvét reggelén, ragyogjon rád a fény,
igyál egy pohárral a Magyar Nemzetért!
Tamás István
Én ezzel a versel kívánok mindenkinek Kellemes húsvéti ünnepeket!
Sűrű elnézést kérés közepette magyarázom meg, hogy miért nem írtam lassan két hete.
Az ok, hogy ha így folytatom teljesen leszokok az alvásról. Napi egy-két óra alvással nem igazán tudom kipihenni magam. Egyszerre általában ezer dolgom van, mindösszesen délutánonként tudok kikapcsolódni. Az a két-három óra aktív kikapcsolódás tart még életben.
Holnaptól pedig még kopogtatókat is gyűjtök. Így lehet, hogy egy ideig csak Uran barátom fog írni. Addig én lerendezem a dolgaimat. Ez nagyeséllyel eltart Május 10-ig (EP-választások). Addig viszont átadom magam a politika végtelen tengerének, ahol a Jobbik több mint 10%-a fogja jelenteni a szárazföldet.
Szebb Jövőt!
--------------
Frissítés /11:46/: Íme itt a bizonyíték, hogy fáradt voltam/vagyok: "Május 10-ig (EP-választások)". Ez azért nem kis hülyeség, hisz' május 10-én nem az EP, hanem a polgármester választás lesz. Az EP (Európa Parlamenti) választások JÚNIUS 7-én lesznek.
Pár nappal ezelőtt az a gondolatom támadt, hogy Vasárnaponként a Meszesi Front ne üzemeljen. Ezzel szeretném felhívni a MF olvasók figyelmét, hogy a Vasárnap nem a munka hanem a pihenés, a család napja.
Technikailag ez úgy fog kinézni, hogy szombat este lekapcsolom, hétfő reggel pedig visszakapcsolom a Meszesi Frontot. (Persze lehet, hogy valamelyik időpont egy kicsit előrébb, vagy hátrébb csúszik.)
Ezt a képet tegnap küldték át nekem. A kép természetesen Pécsett készült.
Miközben minden politikus arra szólít fel, hogy húzzuk szorosabbra azt a bizonyos nadrágszíjat, pénzt adnak új rendőrautókra (amik amúgy idegesítően csendesek). Magyarország a válság előtt is szarban volt, most meg aztán nyakig. Ami amúgy talán nem is lenne probléma, de most már hullámzik is.
Tovább tolom a Jobbik szekerét. De ez természetes, mivel Gábort van szerencsém személyesen ismerni, és én Őt tartom a legJOBBIKnak, hogy a 8-as választókerületben tartandó időközi önkormányzati választásokat megnyerje.
"1985. február 13-án születtem Pécsett. Édesapám több diplomás
pedagógus, jelenleg a sport területén dolgozik mint mesteredző.
Édesanyám mérlegképes könyvelő. Mindketten jelentős sportmúlttal
rendelkeznek, így már a családban magamba szívtam a sport szeretetét.
Ennek köszönhetően később középfokú edzői diplomát szereztem.
Neveltetésemre, személyiségemre jelentős hatással volt vallásos
környezetem. Meghatározó volt az a családot szorosan érintő politikai
esemény is, amely nagybátyámmal kapcsolatos, akit az ötvenes években a
„Népköztársaság Államrendjének megdöntése” vádjával előbb halálra,
később 6 éves börtönbüntetésre ítéltek.
Pécsett az érettségi megszerzése után a PTE Felnőttképzésén
humánszervezői szakon tanultam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem
az én érdeklődési körömnek megfelelő képzés, így ez irányú
tanulmányaimat abba hagytam.
Szívemet és gondolkodásmódomat már ekkor is a hazám iránti
szeretet határozta meg. Többek között ez indított arra, hogy
beiratkozzam a PTE - BTK politológia szakára, ahol jelenleg is tanulok.
Az országban uralkodó katasztrofális helyzet, valamint az a hozzá
nem értés, amit egyes pártok nyújtanak Hazánk sorsának alakításában,
arra sarkalltak, hogy belépjek a Jobbik Magyarországért Mozgalom -
Pártba és annak aktív tagja legyek. A Jobbik pécsi szervezetében
mint szervezési megbízott dolgozom.
Bizakodva tekintek egy szebb és jobb jövőbe, ahol Magyarország a magyaroké!"
Mí' meglepő az MSZP-t "utálják" a legtöbben, majdnem kétszer annyian mint a Jobbikot. És a Fideszt se szereti mindenki, sőt. Ha jobban megnézzük a decemberi adatokat, akkor láthatjuk, hogy a Fideszre 25%, a KDNP-re úgyszint 25%, az MDF-re 30%, míg a Jobbikra 26% biztos nem szavazna.
Aztán januárban hírtelen nagyon sokan utálták meg a Jobbikot, ők biztos nem csináltak olyan jó szilveszteri bulit, mint ami a Fidesz sátorban volt.
Persze most a februári adatok a legfontosabbak. És azért ott se állunk olyan rosszul. De most nézzük ki az aki még szavazna is ránk:
A pártok támogatottsága különböző viszonyítási alapokon:
Amilyen kevesen utálnak, olyan kevesen szavaznának ránk. Puff neki. Persze én sokkal inkább hiszek a ferencvárosi 8,5%-nak mint a Medián 3-4%-ának. Valahogy egy választás a számomra hitelesebb indikátor, mint egy felmérés, amit minden hatodik házban töltetnek ki.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom – Párt Pécsi Alapszervezete a 2009. május 10-én megtartott pécsi időközi önkormányzati választáson Fogarasi Gábort indítja.
Az 1985-ös születésű ifjú politológus hallgató születése óta
Pécsett él, elkötelezett hazafi, s mindent meg fog tenni annak
érdekében, hogy Magyarország s Pécs városa végre kikerüljön abból a
kátyúból, ahová már hosszú ideje belelökték.
Megválasztásával nem csak egy újabb képviselő kerül be az
önkormányzatba, hanem egy friss, makulátlan és radikális nemzeti erő
is, melynek első dolga lesz felülvizsgálni az elmúlt évek kétes
szerződéseit, az indokolatlanul magas közüzemi díjak hátterét, s
mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy sor kerüljön a felelősségre
vonásra és a jogorvoslatra.
Köszönjük támogatását! Becsületesen, győzzön a Jobbik!
Hosszú volt a tegnap. Fél háromkor keltem, hogy elkészüljek a városba induló éjszakai járatig. Fél ötre kellett beérnünk a városba, ahonnan ötkor indult a buszunk a fővárosba.
Kábé kilencre értünk fel (ami ilyen hosszú pihenőkkel nem is olyan rossz), és az első utunk a XII. kerületi Turul-szoborhoz vezetett. Itt természetesen készült egy-két kép. Majd elindultunk a Széna térre, ahol újra fotózás. Mivel az időnk fogytán volt indultunk a Hősök terére.
Ott végigálltuk a Magyar Gárda avatóját, az ég is leszakadt, mi a rendőrök feladatát végeztük... de nem volt rossz... sőt. Olyan kettő és fél három között kábé 150 rohamrendőrt láttam meg a Műcsarnok mellett. Odamentem szólni Badzinak, és akkor ő mutatta meg nekem az Andrássy úton készenlétben álló még 200 társukat. Ezután bő tíz perccel 10-15 készenléti rohant el elöttünk. Aztán lezárták a kordon mellett a térre vezető utat, kissebb résekkel. Egyik Jobbikos, a Pécsi Jobbik zászlajával (azok beleegyezésével) leállta fényképezkedni a rohamrendőrökkel.
Aztán odaértünk a Deák térre, a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt kampánynyitó nagygyűlése (mennyi dupla betü). Ott végighallgattuk többek Vona Gábor és Morvai Krisztina beszédét (olvassátok végig!).
Majd elindultunk vissza a buszhoz. Közben többen mondták, hogy ne menjünk haza, mert balhé lesz a Bazilikánál. Nos mivel olyan társasággal mentem akik nem hozhatnak szégyent szervezetükre, így erről szó se' lehetett.
Még Érdnél se jártunk mikor, kaptuk a híreket, hogy már megvolt az első könygáz-adag, megy az oszlatás. És ma tudtam meg, hogy Morvai Krisztinát a Jobbik EP-listavezetőjét lefújták (a jó kis izraeli) könygázzal, ezen (az én szavajárásommal) iszonyat kiakadtam.
(Amúgy ennek a bejegyzésnek a megírásához, evéssel, cigivel, haverom oktatásával együtt 1 óra 8 perc kellett)
Tegnap 10-kor felszáltam a buszra, indultam Székesfehérvárra és Veszprémbe. Most nem regélem el az egész napomat,mindösszesen egy részét emelem ki. Ez nem más mint Veszprémben a Patriota Local előtt töltött fél óra.
Itt halt meg Marian Cozma. Így hát gyújtottam egy gyertyát (ott hátul az ég). A kép minősége igen rosz, de szerintem így is látszik, hogy mennyi mécses, gyertya és virág van a helyszínen.
"1985. február 13-án születtem Pécsett. Édesapám több diplomás
pedagógus, jelenleg a sport területén dolgozik mint mesteredző.
Édesanyám mérlegképes könyvelő. Mindketten jelentős sportmúlttal
rendelkeznek, így már a családban magamba szívtam a sport szeretetét.
Ennek köszönhetően később középfokú edzői diplomát szereztem.
). Ott végighallgattuk többek 
